2. Orkánkabát
Rihor Baradulin: Az orkánkabát
"A hatvanas években, amikor a Világifjúsági Találkozó után bizonyos moszkvai leányzóknál "más nemzetek gyermekei" kezdtek feltünedezni (e szavakkal kezdődött az egyik békeharcos Komszomol-dal), divatba jöttek az egyik felükön vízhatlan műanyag bevonatú kapronkabátok és dzsekik. Ezt az anyagot nevezték orkánnak. Az akkori viszonyok között egész üzletág fejlődött ki abból, hogy orkánkabátokat hoztak be a turisták a szovjet piacra, amely mohón kapott minden után, ami nyugatról jött.
Ha eleredt az eső, érzékien susogtak az utcák, a sétányok. Óvszernek hívták az ilyen kabátokat. Amikor más irányt vett a fiatalok divatja, orkánba öltöztették a szovjet rendőrséget. Nem nehéz rájönni, milyen elnevezéssel illették a rendőröket speciális viseletükben.
Érdekes anekdota az irodalmi életből: épp külföldről tért haza Adam Maldzisz professzor, természetesen orkánkabátban. Egy feles mellett diskurálnak Uladzimir Karatkieviccsel. Adam azt mondja: "Olyan olcsók a műszálas anyagok, hogy annyiba került a kabátom, mint egy üveg tömény." Elmereng erre Uladzimir: "És milyen olcsó ott a tömény..."" /http://epa.oszk.hu/00000/00012/00032/belorusz.htm//
Talán még ez:
„Az egész város Ausztriából csempészett műanyag orkánkabátokban járt. Naponta lelepleztek egy-egy ádáz orkáncsempész bandát, de a bóvli mégiscsak terjedt, s a segédmunkástól az egyetemi tanárig mindenki orkánban feszített.” /Kecskeméti Kálmán 1960-ról a Beszélőben/