Az információs jelentések rendszere az MSZMP politikájának hatását visszajelző módszer, lényegében a párttagság, a lakosság véleményének, magatartásának a kontrollálását szolgálta.
Működésének mechanizmusa: a pártszervezetekben szerzett információkat összegezték az üzemi, községi, városi pártbizottságok, majd következő szinten ezt az összegzést és szintézist a megyei pártszervek tették meg, amit megküldték az MSZMP KB illetékes osztályának.
A jelentések felépítése rendszerint a következők szerint történt: külpolitika, nemzetközi kérdések, belpolitika, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás, életszínvonal, életkörülmények, a lakosság hangulata, egyebek.
Összegző jelentések havonta, rendkívüli esetben hetente készültek.
„Belpolitikai vonatkozásban:
A közvéleményt legjobban foglalkoztatják a népgazdaság 1969. évi célkitűzései, valamint az új gazdaságirányítási rendszer múlt évi eredményei. Pozitívan vélekednek Fock elvtárs január 1-i TV beszédéről - nyíltnak, őszintének tartják. Ipari üzemeink, tsz-eink nagy része eredményesen zárta az elmúlt gazdasági évet, mely kedvező politikai hangulatot biztosít az 1969. évi gazdasági és politikai feladatok végrehajtásához.
A lakosság körében továbbra is beszédtéma a bejelentett árváltozás. Többen kifogásolják, hogy a gáz árát felemelték, ugyanakkor a fűtőolaj árát még nem csökkentették. Sokan nem értik, hogy vidéken miért drágább az elektromos áram és a gázszolgáltatás?
Egyesek felvetik, hogy a vendéglátóipari árak emelésével csökken a család életszínvonala -feltételezésük szerint a lakosság ezeket az áruféleségeket a jövőben is fogyasztja.
A megye néhány közigazgatási területén bosszantja a lakosságot, hogy szűk a választék /esetenként nem lehet kapni/ női fehérneműkből, olcsó leánykaruhából, TV készülékekből, jobb minőségű télikabátból, zseblámpaelemből stb. Egy-két községben kifogásolják a kenyér minőségét, valamint rossz az ellátás húsos töltelékáruból.
A lakáshelyzet javítása érdekében a megyében több vállalatnál, pl. Tiszamenti Vegyiművek /TVM/, Hűtőgépgyár, Aprítógépgyár, Tisza Cipőgyár, stb. kezdeményezések történtek a 6/1968. GB /Gazdasági Bizottság/ határozat alapján, melyet a vállalatok dolgozói örömmel fogadtak.
Még mindig foglalkoztatják a falusi lakosságot a földtörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések. Pl.: Ki kérhet és ki kaphat mentesítést?
A megváltási árat melyik aranykorona után fizetik ki, a tsz-be bevitt föld után-e, vagy a tagosítást megelőző saját földtulajdon után?
Néhányan még mindig akadnak, akik azt hangoztatják, hogy akkor veszik ki a tsz-ből a földjüket, amikor akarják. [...]
A Magyar Nemzeti Bank /MNB/ vidéki dolgozói körében nyugtalanságot okozott Csikós-Nagy Béla elvtársnak a Pénzügyi Szemle 10. számában írt cikke, melyből azt a következtetést vonták le a vidék MNB dolgozói, hogy a jövőben több pénzügyi szakember munkájára nem fognak igényt tartani.
A szolnoki MÁV állomás utazó személyzetéből 88 fő hiányzik. Az ott dolgozók szóvá teszik, hogy bár több munkát végeznek, ezt a keresetükön nem lehet észrevenni. [...]
Ipar, közlekedés, kereskedelem:
[..] A vállalatok többsége az 1969. évi tervezésnél 5-6 %-os termelés növeléssel számol. Néhány nagyobb vállalat, mint pl. a Tiszementi Vegyiművek és a Hűtőgépgyár a fejlesztések, műszaki-szervezési intézkedések figyelembevételével ennél jóval nagyobb, 20-25 %-os termelés növekedést irányzott elő. A vállalatok általában a belső piaci igény szerény mértékű növekedésével számolnak. A Tisza Cipőgyár viszont a belső kereslet csökkenésére számít éves terveinek kialakításánál, a belkereskedelem "óvatos" igénye miatt.
Az export lehetőségeket többnyire az előző év szintjén tervezik a vállalatok, de pl. a Hűtőgépgyárnál és a Tisza Cipőgyárnál komoly erőfeszítéseket tesznek az exportnövelés érdekében.
- A rendelésállomány - előző évhez viszonyított - kedvezőbb alakulása ellenére megállapítható, hogy a vállalatok a kapacitásokat illetően megjelentés tartalékokkal rendelkeznek.
Az 1969. évi jövedelmezőségi terveknél az 1968. évi nyereségszint tartására törekednek. /Kivétel a már említett TVM és a Hűtőgépgyár./ A nyereség forrását a volumen és az összetételnövekedés adja, kisebb mértékben tervezik azt a gyártmányok költségének csökkentéséből. [...]
A létszám tervezésében a termelőegységek 1-5 %-os növekedéssel számolnak. így termelési programjukat 4-10 %-os termelékenység növekedés biztosításával kívánják teljesíteni.
A foglalkoztatottak átlagjövedelme a vállalati tervelőirányzatok szerint 1-3 %-kal fog növekedni. A vállalati bérpolitika kialakításánál érzékelhető a differenciálásra és az anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozására való törekvés.
A vállalati tervkészítés demokratizmusa az üzemek többségében jelentősen fejlődött. Az üzemi pártbizottságok, pártszervezetek nagyobb figyelmet fordítanak a vállalati gazdálkodás elemzésére, a tervfeladatok megismerésére és az üzemi kollektívákkal történő megismertetésére, megvitatására.
Az ipar munkaerőhelyzetére a IV. negyedévben is jellemző volt a munkaerő iránti igény növekedése. A vállalatok bejelentett igénye az előző év azonos időszakához képest 9 %-kal növekedett. A vállalatok munkaerő-igénye kb. 60 %-ban férfi munkaerőre vonatkozott és főleg Szolnok és Jászberény területén jelentkezett.
Az előző évhez viszonyítva ugyanakkor csökkent a munkát keresők száma. A csökkenés férfiaknál 15 %, a női munkát keresőknél 4 %-os. A munkát kereső nők nagyobb része Szolnokon és Karcagon van. [...]
Egyéb:
[...] Januárban 2 hónappal a határidő előtt átadták rendeltetésének a 720 millió forintos beruházással megépített szolnoki rendező-pályaudvart. Az átadáson megjelent dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter elvtárs. A város lakossága örömmel fogadta hazánk legkorszerűbb pályaudvarának átadását. Szolnok, 1969. február 4.
Készítette: K. Imre
Látta: Z. János”
SZML Pártarchívum MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága ir. 1. f. 2. fcs. 15. ő. e. 1969.
