Egy legendás sorozat, amely 2500 adást ért meg a Magyar Rádióban. 1959-ben indult, így:
klikk: http://mrszabocsalad.fw.hu/mp3/1.mp3
Aztán csaknem öt évtized után /2007-ben/ befejeződött így:
klikk: http://mrszabocsalad.fw.hu/mp3/2500.mp3
"A Szabó család első adását 1959. június 30-án 18 órakor sugározta a Kossuth rádió. Ettől kezdve kedd esténként kiürültek az utcák, akár a nagy focimeccsek idején."
"A Szabó család alkotói – hogy a szöveget „fölöltöztessék” és még plasztikusabbá tegyék – igyekeztek minden szerepet neves színészekre osztani, akiknek a kiválasztásánál az ismertség mellett a legfontosabb szempont a jól fölismerhető, karakteres orgánum volt, már csak azért is, hogy az egyes szereplőket könnyen meg lehessen különböztetni egymástól."
Szabó bácsi – Szabó Ernő (1966-tól Rajz János)
Szabó néni – Gobbi Hilda
Bandi – Benkő Gyula
Icu – Vörösmarty Lili (1964-től Németh Margit, majd Mednyánszky Ági)
Laci – Garics János
Irén – Balogh Erzsi
Petike – Békés Itala
Angéla – Sütő Irén
Évike – Örkenyi Éva
Halász Feri – Lőte Attila
Ferkó – Petrik József
Wágner Zsiga – Keleti László
Péteri – Horváth Tivadar
Gizike – Kiss Manyi
Tibor/Kárpáti Zoltán – Zenthe Ferenc
Anti – Szirtes Ádám
Kanczler Franci – Gózon Gyula
Dóra – Csűrös Karola
Károly – Kálmán György
Tomi – Kállai Ferenc
"Nem véletlen, hogy a Szabóék otthonául szolgáló, fantázia szülte Lapály utcát épp ide, a „bezzeg kerületbe” helyezték. Liska Dénes, az MSZMP főtitkárának Angyalföldhöz való kötődése mellett, más okokkal is indokolja a helyszínválasztást:
„A helyszíneket is úgy választottam ki a XIII. kerületben, Angyalföldön, ami a lakásomhoz és a mindennapjaimhoz fűződött, hogy az utcai elnevezésektől kezdve ezekre mind rá lehessen ismerni. Úgy gondolom, hogy ezáltal én óriási népszerűséget szereztem A Szabó családnak is, és A Szabó családon keresztül hasznos volt ez a kerületnek is.”"
"A névválasztás körül legendák keringenek. (…) A Szabó mellett szólt, hogy meglehetősen elterjedt, ráadásul – iparosnév lévén – nem is előkelő hangzású: tökéletesen illett a Lapály utca munkáskörnyezetébe."
"A kezdetben három generációból álló família hierarchiájának csúcsán Szabó János szövőmester, kipróbált munkásmozgalmi ember és felesége, Margit, a családi tűzhely őrzője állt. Gyermekeikkel: Bandival, az esti egyetemet végzett mérnök káderrel, a buszsofőr Lacival és a gimnázium elvégzése után továbbtanulni szándékozó Icuval ők öten képezik a család magját."
"A félórás adásokat körülbelül 10–12 szereplőre írták, és ügyeltek, hogy mindenkinek legalább két-három jelenete legyen. Egy-egy jelenetben nem volt jelen több négy-öt szereplőnél; ennél több hangot az emberi fül már bajosan tud a rádión át megkülönböztetni, és a színészeknek is kevés lehetőségük maradna a megszólalásra."
"A maszek vállalkozások indulásakor a sorozat Szabó néni és Gizike közös lángosos üzletének megnyitásával követte az életet: Gizike nem kapott volna iparengedélyt a tanácstól, de Szabó bácsival, mint régi munkásmozgalmi emberrel, kivételt tettek."
1. A már citált Gervai könyvének "Festőművész" fedőnevű akciójának alapja egy, az orosházi vasútállomás vécéjébe felfújt felirat /1960-ból/: "Sül a hurka, sül a lángos, le van sz...va /bocsánat/ Kádár János!" Szépen hízó vizsgálati dosszié, eredménytelen nyomozás.
2. A Burzsoá nyugdíjasok opusza /itt is bocsánat/:
"Pintér tanár úr, Icu gimnáziumi osztályfőnöke szerint a korai kádárizmusban felnövő generáció nem romlott, de hajlamos a „nyegleségre, durvaságra és a bizonyos elemek által használt bárdolatlan hangra”, amiről le kell szoktatni őket, ám pofon helyett kultúrával."
"(…) a műsorban hangzott el először a Vámosi János által énekelt Megáll az idő.
„...a levert forradalom után identitását kereső Kádár-rendszer politikai elitje – többek között – olyannak szerette volna látni a világot, mint azt a népszerű énekes, Vámosi János dalaiban is felismerhette volt. Zártnak és nyugodtnak”."
"Szabó nénit nyíltan vállalt istenhitéért – amit családja egyszerű babonának tartott – rendszeresen megfeddték. Ideológiailag jóval képzettebb férje csak egy alkalommal bocsátotta meg gyengeségét: amikor Szabó néni azért imádkozott, hogy „tartsa sokáig meg a jó isten Hruscsov elvtársat, akiben hihetetlen életerő és emberszeretet lakozik, és minden megmozdulásából érezni, hogy törődik a kisemberek véleményével”."
"Tibor, Péteri unokaöccsének haláláért egy ország neheztelt az írókra, és a hallgatók éjjel-nappal hívogatták a Vízi rendészetet, hogy megtudják, megtalálták-e már a fiatalember testét a Dunában."
Ez a sorozatok velejárója: gondoljunk csak Orson Welles rádiójátékára, a Világok harcára,
Isaura felszabadítására,
Esmeralda szemműtétjére.
"A Kossuth rádió műsorstruktúrájának átalakítása következtében 2500. epizódjával 2007. május 21-én jelentkezett utoljára A Szabó család. A Rádió vezetősége a döntést azzal indokolta, hogy „a Kádár-rendszer kisembereiről szóló szappanopera [...] végképp elfáradt, és irodalmi értéke is megkérdőjelezhető”. "
Voloncs Laura: A Szabó család, mint a kádári rendszer kordokumentuma című tanulmányából idéztünk.
Olvasóterem:
http://www.mediakutato.hu/cikk/2000_01_osz/07_szappanoperak/01.html