A Komócsinok
„A Komócsin-klán káderdinasztia volt. A koalíciós időkben feltűnt öreg Komócsin két fia közül Zoltán futott be nagyobb karriert, aki -ha nincs a betegsége- akár meg is buktatta volna Kádárt, annyira bíztak benne a szovjetek. Ebből a mozgalmi tőkéből jutott Mihálynak is, aki a megyéjében korlátlan úr volt.”
Komócsin Mihály, id. (Szeged, 1895. febr. 18. – Szeged, 1978. jan. 18.): „építőmunkás, szakszervezeti vezető. 1912-től a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) és az MSZDP tagja volt. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt. Az MKP alapító tagja. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője. Jelentős szerepet töltött be Szeged politikai életében. 1948–49-ben a köztársaság elnöki hivatalának tanácsosa. 1950–54-ben a Szeged Városi Tanács pénzügyi osztályvezetője, 1954–57-ben a szegedi III. ker. tanács elnöke.”
Komócsin Zoltán (1923. ápr. 18. - Bp., 1974. máj. 28.) „pártfunkcionárius. Apja, idősebb Komócsin Mihály révén egészen fiatalon került kapcsolatba a munkásmozgalommal. Az MKP szegedi titkára (1945–48), az MDP Vas megyei titkára (1948–49), a KV Agit.-Prop. Osztályának (helyettes) osztályvezetője (1953–56), a Hajdú megyei pártbizottság első titkára (1956). Nov. 4. után az MSZMP szervezője Hajdú-Biharban. A KISZ KB első titkára (1957–61), az MSZMP IKB, ill. KB tagja (1957–74), a PB tagja (1962–74). A Népszabadság főszerkesztője (1961–65, 1974), a KB külügyi titkára (1965–74). Komoly esélye volt arra, hogy ha Brezsnyev meg akarja buktatni Kádárt, akkor átvegye helyét. Erre ugyan nem került sor, de haláláig ő volt a dogmatikus, neosztálinista „munkásellenzék” vezére.”
Komócsin Mihály, ifj. (1925) „építőipari munkás, majd jogász. 1944-től pártfunkcionárius (városi, megyei, kerületi párttitkár, majd a KB osztályvezetője). Országgyűlési képviselő (1949–51, 1975–80), az 1956-os forradalom idején Heves megyei párttitkár. A Csongrád megyei tanács elnöke (1971–74), majd Csongrád megyei párttitkár (1974–85), az MSZMP KB tagja (1980–85). 1985-ben váratlan vereséget szenvedett az országgyűlési választásokon Király Zoltántól.”
„…igyekeztek kideríteni, hogy miért is érdemelte ki Csongrád megye hosszú időn keresztül a „Pol Pot megye” elnevezést. A Bizottság szerint ennek elsődlegesen az a magyarázata, hogy az ’56-os eseményeket követően az az ifjú Komócsin Mihály került hatalomra, aki (…) ellentmondást nem tűrően irányította a szegedi, majd a Csongrád megyei pártmozgalmat.” /Révész Béla/
„A botrányoktól hangos Csongrád megyében sok negatív jelenséget kapcsoltak szorosan az egykor nagy hatalmú pártvezető személyéhez. A volt megyei párttitkár most 20 ezer 200 forintos nyugdíjat kap, húsz évvel ezelőtt is lakáscserével jutott mostani, 94 négyzetméteres tanácsi lakásához, amelyet – nyugdíjazását követően – ő is megvásárolt. (...) Eke Károly utalt az úgynevezett Komócsin-kunkorra, amelynek révén sikerült a hétvégi ház érintésével megépíteni a szőregi gázvezetéket. (...) A kérdésekre válaszolva Komócsin Mihály leszögezte: soha nem igényelt jogtalan előnyt, nem vadászott, nem is vett részt vadászatokon, nem fogadott el vállalati, szövetkezeti vezetőktől ajándékot, még a feleségének küldött virágot is visszaküldte. A megyében történt törvénysértésekért viszont vállalja az erkölcsi felelősséget.”
1977-Dunaújváros Komócsin Zoltán-ligetnek nevezték el az Erkel kert, Mező Imre utca, Lenin tér, Korányi Sándor utca és a Duna-part közötti területet.
1978-Szeged „Munkásőrzenekar térzenéje fogadta tegnap, pénteken a jelentős eseményre érkezett szegedieket, akik a Radnóti-gimnázium – az Úttörőház és a Hungária Szálló határolta területen gyülekeztek a Komócsin Zoltán tér avatására." Az emléktáblán olvasható: „Komócsin Zoltán 1923–1974. A tér nevét a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosáról kapta 1978-ban”.
Janzer Frigyes: Komócsin Zoltán-emléktábla (bronz, 1975, Budapest, XIV. ker., Amerikai út 96. KISZ Központi Bizottság Politikai Főiskola)
Tóth Ilona: Komócsin Zoltán (bronz emléktábla, 1981, Dunaújváros, Komócsin-liget, később lebontva)
id. Komócsin Mihály: Szegedi Belvárosi temető: X/díszsírhely 19.
Komócsin Zoltán: Kerepesi úti temető, bal oldali munkásmozgalmi díszsor: B. 15.