A farmer
Jogos a kérdés: hogy kerülhet egy kb. két évtizedet átfogó korszak jellegzetes szavai közé egy olyan fogalom, amely több mint 100 éves múltra tekint vissza és ma is használatos?
Hammer Ferenc megmondja /az idézetek Hammer: A farmerviselet alakváltozásai a szocialista Magyarországon c. írásából származnak/:
„1. Az 1960-as évek elejétől körülbelül az 1980-as évek közepéig tartott a farmernadrág különleges –még a mai köztudat által is nagyjából számontartott– szerepe a magyar társadalomtörténetben.
2. A Kádár-konszolidáció során születettek számára a gulyáskommunizmus számos eredménye immár vele-beleszületett időtlen körülmény volt. E nemzedékeknek a tekintélyelvűség nem a feltétlenül a terror szelídebb arcát jelentette és számukra egyre nagyobb intellektuális feladatot jelentett, hogy lelkesedjenek azért, hogy 5-7 év várakozás után lehetnek egy Wartburg vagy egy Skoda büszke tulajdonosa. A hatvanas-hetvenes években e megváltozott politikiai attitűd számára a farmernadrág tökéletes médiumnak bizonyult, hogy megtestesítsen legkülönbözőbb vágyakat egy hitelesebb, valódibb és igazabb élet iránt.
3. A nyilvános farmerviselést –a szórakozóhelyeken, vagy az iskolákban– szabályozó hivatalos regulák és a szabályokat betartó vagy éppen megkérdőjelező és kijátszó stratégiák megmutatják a hatalomgyakorlás apró részleteit és a hatalomhoz való viszonyulás különféle regisztereit.
4. Kelet-Európában (...) a KISZ-titkárok is kopott ülepű farmernadrágjukkal kívánták megjelentetni a szocializmus emberarcát vagy éppen pragmatizmusát.
5. A hetvenes években a Közgázon az első évesek még Marx Károly értékelméletét azon a példán tanulják, hogy egy kabát áll x méter szövetből, amortizációból és élőmunkából stb., miközben ugyanezek a diákok már egy vászonformát öltött mítoszért mentek ki az Ecseri piacra.
6. Az első farmerek tévedésből vagy véletlenül kerültek Magyarországra az ötvenes évek második felében. Mint arról néhány “első farmer”-történet beszámol, az első (többnyire használt) darabok 1956 utáni nyugati segélyszállítmányokban vagy rokoni ruháscsomagban érkeztek, esetleg külföldre tévedő magyar fiatalok vettek belőle nyugaton.
7. ... a farmer tényleg „működik“, ugyanis felhúzásával olyan metamorfózisokat, azaz különféle, társadalmi-kulturális-pszichológiai szempontból fontos cselekvéseket tudtak végrehajtani tulajdonosaik.“
A farmer betört a politikai élet témái közé is:
KISZ VII. Kongresszusa, Kádár János felszólalása (1967):
„Vannak egyes nyugati divatok, amelyek bizonyos mértékig nálunk is hatottak, [...] és ezek egyike a cinizmus és a közöny a közéleti kérdésekkel szemben. Nyugaton ez párosul a vadnyugati-nadrág viselettel meg a hosszú hajjal, a borotválkozás elhagyásával. [...] A vadnyugati nadrágokkal meg a szakállal meg a hajviselettel nem akarok foglalkozni. [...] Ami itt fontos, az az, hogy a párt, az ifjúsági szövetség nem divattervez cég és nem fodrászipari ktsz, és nem is kell az ilyesmivel foglalkoznia.“
Gyurkó László /író, újságíró, országgyűlési képviselő/ 1971. május 25-én nyílt levelet intéz a KISZ KB-nak: „a külsőségekkel való leszámolás a szórakozóhelyeken“, „a fiatalok farmerben is járhassanak az Ifjúsági Parkba“
/Gyurkó László: Nyílt levél a KISZ Központi Bizottságának, Valóság 1971/ 7. sz. 72-73. p.
Válasz Gyurkó Lászlónak, Valóság, 1971/ 8. sz. 127-128. p./
Magyar válasz a Levi’s-re: Trapper!
„Újsághirdetések jelentek meg a Magyar Ifjúságban, az Ifjúsági Magazinban, az Esti Hírlapban, és a Fülesben. A rádióban a Petőfi adón hetente kétszer, a televízióban hetente háromszor sugároztak Trapper reklámot. A mozikban a híradó és a film között az egész ország láthatta a cowboyos reklámfilmet. Az Erkel színház függönyét a 78/79 évadban Trapper hirdetés díszítette. Magyarországon ruhaneműnek még sosem csaptak ekkora hírverést.“ /
Elnevezések:
finn: farkut
szerb: фармерке
horvát: traperice
katalán: pantalons texans
legtöbb nyelvben: jeans
