5.
Gervai András: Fedőneve: "szocializmus" - Művészek, ügynökök, titkosszolgák
Lehet, hogy sokan azt mondják: ez már volt. Szőnyei kapcsán, aztán Cseh Tamásnál, az Apacsoknál.
(Friss: 2 perces filmelőzetes az elkészült Apacsok c. filmből:
2010. december 19. vasárnap, 22 óra 10 perc, TV2: APACSOK!)
De kell. Ebben biztosak vagyunk. Gervai is így gondolta, amikor továbbvitte a Szabó István ügynökmúltját leleplező írását és könyvet jelentetett meg a Kádár-kor művészvilágát is átszövő mételyről.
December 7-én mutatták be a könyvet:
.jpg)
Idézetek Gervaitól:
Ügynökök nélkül „elmesélhetetlen” a titkosszolgálatok szerepe, a titkosszolgálatok nélkül pedig nem érthetjük meg igazán a Kádár-rendszert sem.
Bizonyos embereknek olyan érdekérvényesítő képessége van, hogy szinte én lettem a besúgó.
Máriássy Félix, alias „Jenei”, aki jelentős művész volt, tehát nem arról van szó, hogy esetleg az érvényesülése érdekében működött együtt az állambiztonsági szolgálatokkal. (…) megdöbbentő jó néhány jelentésének a hangja, stílusa, a besúgottjai, gyakran legközelebbi munkatársai iránti érzékelhető ellenszenve, irigysége, vagy adott esetben akár a gyűlölete.
Teuchert József, aki filmrendezői diplomát szerzett ugyan, de nem engedték neki, hogy rendezzen. Az ötvenes évek első felében készült több jelentős filmnek volt a gyártásvezetője, a forradalom bukása után pedig bűnbakként elítélték. A börtönben beszervezték, de tulajdonképpen nem jelentett senkiről sem. Szabadulása után fokozatosan kicsúszott a lába alól a talaj. A filmgyárba nem mehetett vissza, alkalmi munkákból élt. Élete utolsó éveiben hajléktalanként és nincstelenként csövezett. A Kádár-rendszer megtaposta, agyagba döngölte.
Bódy Gábor (…) többnyire mindenkiről negatív, pejoratív, nem ritkán kifejezetten gonoszkodó megjegyzéseket tett.
Szalkai Sándor filmrendező az elvtelen, másoknak sokat ártó ügynök archetípusa lehetne. Ő még 1956 végén ajánlotta fel a szolgálatait a politikai rendőrségnek. Jelentései alapján 1956 után többeket is letartóztattak. A titkosszolgálati kapcsolataiból nagyon jól profitált, például felvetette magát a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, autókkal üzletelt, ügyeskedett.
Ember Judit mesélt Bódyról, aki állítólag kijelentette neki, hogy a filmkészítés érdekében akár az ördöggel is szövetkezne.
Kézdi-Kovács folyamatosan nagyrészt semmitmondó információkat közölt, míg Szabó bizonyos esetekben kifejezetten ellenségesen írt az általa megfigyeltekről.
Földessy Dénes (pécsi újságíró) története, aki 37 évig jelentett. Az állambiztonsági szolgálatoktól fizetés-kiegészítést kapott, a pályáján segítették, és rengeteget utazott Nyugatra…
(…) 1985-ben feljelentette a szeretője férjét, hogy az az NSZK-ba utazik, és 14 ezer márkát akar kicsempészni egy vámos ismerőse segítségével. (…) Földessy a szeretőjét is feljelentette, hogy az a két lányával disszidálni akar az NSZK-ba.
A tartótiszteknek nemcsak a nevét, rangját adtam meg, hanem szakmai pályafutásukat, profiljukat is igyekeztem megrajzolni a Történeti Hivatalban található személyi anyaguk – önéletrajzok, minősítések, jelentések, adatalapok – alapján.
A könyvben szerepel egy interjú részlete, amit a Stasi-levéltár igazgatójával készítettem. Arról beszél, hogy meg kell találni az egyensúlyt az információs kárpótlás és az ügynök személyiségi jogai között. Nálunk inkább az ügynök személyiségi jogait védik.
Videók:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/02/05/21/Ujabb_ugynoklista
_Ezuttal_Hodmezovasarhely_hivatalos_honlapjan.aspx
http://atv.hu/videotar/20101210_titkok_szolgalatok_kartonok_1_resz
http://atv.hu/videotar/20101210_titkok_szolgalatok_kartonok_2_resz
Interjúk /egyben az idézetek helyei/ a szerzővel:
http://hvg.hu/velemeny/20101130_gervai_llambiztonsg_filmesek
http://index.hu/belfold/2010/11/29/nalunk_inkabb_az_ugynokot_vedik/?rnd=16
http://www.hetek.hu/interju/201012/en_lettem_a_besugo
